Kultúrhűtő

Végre rászántam magam, hogy megkeressem a hűtőt a sok fecni meg egyéb alatt. Szegénynek igen mostoha sorsa van, hisz hűtő mivoltán kívül még kiállítóterem, naptár, memória, határidőnapló, bevásárlólista…

Próbáltam már többször úrrá lenni a káoszon, hogy legalább kiállítóterem ne legyen, csináltam is már egy erre alkalmas csipeszes kis semmiséget, hogy na majd erre aggatunk rajzokat, milyen jó lesz. Gondoltam én…

De aztán ennek ellenére csak szaporodtak a rajzok, fecnik- míg már nincs az a mágnes mennyiség ami ezt fent tartja.

Na de most aztán… ennek vége. Helyükön vannak a dolgok. Még… 🙂

Lepakoltam, lemostam, ragasztottam- hűtőmágnest,papírt és az ujjaimat is (össze). Még a parafatáblára is mágnest raktam, a mágnesre is mágnest raktam, rövid időre még az ujjamra is sikerült… de kész.

Csupa hasztalan holmiból (maradék papír, parafadugó) a régi mágnesek új külsőt kaptak, pár mágnes pedig táblatartó lett.

Íme képekben:

Nem egy nagy dolog ugye?

Kb. 20 perc alatt lettek szép mágneseim, egy tiszta hűtőm, a srácoknak egy kis hely ahová lehet rajzokat aggatni és sok üres felület a fecnijeimnek.

Boldogság. 🙂

A napom további részében pedig nincs más dolgom, mint a pillanatragasztó kéregtől megszabadulni a kezemről 🙂